16.fejezet

Sziasztok! Remélem tetszeni fog ez a fejezet. És sajnos holnaptól elkezdődik az iskola úgyhogy hetente egyszer lesz majd friss hétvégenként. Légyszi írjatok komikat!:) Jó olvasást!

Találkozás apuval


A mai napon csak két órám volt közös Edwarddal. A matek és a biológia. Az összes többi óra unalmasan telt el. Irodalmon Mike beszélt hozzám amire nem nagyon figyeltem, de néhány helyen azért sikerült bólogatnom vagy épp elmosolyodnom. Mikor az irodalomnak vége lett és Edward jött elkísérni a következő órámra, Mike olyan pillantásokat küldözgetett felé, hogy ha egy pillantással ölni lehetne akkor Edward már halott lenne, még akkor is ha ez lehetetlen.

Most az ebédlőbe haladtam Edwarddal és a mellettem fecsegő Alice-el aki el akart csalni vásárolni.Hiába ellenkezem úgy is el kell mennem vele, úgyhogy fölösleges húzni a dolgot.

-Jajj, de jó! Köszönöm, Bella! - ölelgetett az ebédlő közepén mikor elmondtam neki, hogy vele megyek a kínzásra.

-Várj, Alice! - emeltem fel az ujjam szigorúan mikor elengedett. -Én választom a saját ruháim. - próbálkoztam határozottan mondani.

-Oké-oké. Mennyünk!- húzott a büfé felé közben beszélt. -És Rose is jön.- Hát akkor ennek a próbálkozásnak annyi. Két boltkóros lány egy helyen, akik az én ruháimat akarják összeválogatni. Azt hiszem ebben veszíteni fogok.

Miután kifizettem a pizzaszeletemet és a narancslevemet leültünk Edwarddal és a többiekkel a szokott asztalhoz. Ebéd közben Alice hosszasan ecsetelte, hogy milyen ruhát akar nekem venni és, hogy milyet látott az újságba és még ehhez hasonló dolgokról fecsegett amire nem nagyon tudtam odafigyelni.

Ebéd után mentem az utolsó órám felé ami tesi volt. Nem vagyok valami jó tesiből így bemelegítéskor inkább a terem szélére álltam ahol nem látják, hogy bénázok. Aztán a tanár bejelentette, hogy röplabdázni fogunk. Négy csoportra osztotta az embereket és két csapat a terem egyik oldalán játszott a másik kettő pedig a maradék helyen volt. Az ellenség csapatában ott volt Jessica és ismerve kétballábasságom ezt ki is használta. Ha hozzá került a labda mindig úgy ügyeskedett, hogy felém üsse úgy hogy az ne legyen túl feltűnő. Végül is az a cél, hogy győzzön az egyik csapat, de úgy éreztem ő nem csak ezért gonoszkodik velem. 

Neheztel rám azért, mert tetszik neki Mike folyton utánam lohol, de nem értem, hogy ezért miért engem büntet. Én nem tehetek róla. Azért szerencsére a lányok akik velem egy csapatban voltak mindig elém álltak és elütötték a labdát mielőtt én elérhettem volna.

Az óra végén a másik mindenki kezet fogott a másik csapattal. Jessica mosolyogva odajött hozzám mintha mi sem történt volna és amilyen gyorsan jött olyan gyorsan ment tovább. Kiérve az ajtó előtt ott állt Edward és egy csókkal üdvözölt. A parkolóba érve ott találtuk Alice-t aki vigyorogva dőlt neki Edward szürke Volvo-jának.

-Minek örülsz ennyire?- gyanakodtam mikor odaértünk.

-Én is megyek veletek Charlie-hoz.-közölte a kis manó.

-És hol vannak a többiek?-kérdeztem vissza.

-Nekik még órájuk van.

-Oké.-sóhajtottam.- Mielőtt elmegyünk Charliehoz előtte mennyünk haza.-kértem és megindultam az ajtó felé.

-Szó sem lehet róla. -állt elém Alice.-Most gyorsan megyünk Charliehoz és utána pedig irány a pláza.-mondta ellentmondást nem tűrve.

-Azt hittem Rose is jön.-próbálkoztam.

-Persze, hogy jön. Már ott fog várni minket a boltnál.-világosított fel.

Ezután Alice behuppant hátulra, Edward a kormányhoz én pedig mellé. Most kivételesen nem csacsogott Alice állandóan ami meg is lepett, de egyszer-csak az orrom elé nyomott egy újságot és ecsetelni kezdte az elképzeléseit az új ruhatárammal kapcsolatban. Reagáltam rá egy fintorral és újra belemélyedt az újságába.
Én meg idegesen dobogtam a lábammal.Mit mondjak Charlie-nak? Merült fel bennem ugyanaz a kérdés ma már többször is, de választ még nem találok.Talán majd Edward és Alice kitalálnak valamit. Ekkor egy hideg kezet éreztem a dobogó lábamon és egyből lenyugtatott. Felnéztem és Edward higgadt arcával néztem szembe.

-Nyugi.-simított végig combomon amitől egy kellemes borzongás futott végig rajtam.-Nem lesz semmi baj.-mosolyodott el. Sóhajtottam és már csak azt vettem észre, hogy állunk.

Kinéztem az ablakon és csodálkozva vettem tudomásul, hogy itt semmi nem változott. A nagy Swan ház  fala piszkos fehér-már-már szürke a sok esőtől-és látni a nappaliból jövő fényeket ami szerint Charlie tv-t néz. Az egyik autó feljárón álltunk a kocsival. Mellettünk Swan rendőrfőnök villódzó tetejű rendőrautója.

Mire feleszméltem Edward már kinyitotta nekem az ajtót és azt várta, hogy kiszálljak. Alice
várakozva nézett rám én meg gyorsan kipattantam a kocsiból és amilyen gyorsan kiszálltam olyan gyorsan el is csúsztam a sárban. Szerencsére Edward elkapott a hónom alatt így nem lettem csupa sár. Alice halkan kuncogott, Edward csak elmosolyodott vagy próbálta visszatartani a nevetését. Morogva felegyenesedtem.

Edward megfogta a kezem és elindultunk az ajtó felé. Az ajtóhoz vezető úton egy járda volt cifra szegélyekkel. Ez sem változott. Alice mögöttünk jött és mikor hátranéztem láttam, hogy vigyorog. Sóhajtottam egyet és megnyomtam a csengőt.

-Megyek.-hallottam meg Charlie dörmögős hangját és kinyílt az ajtó.

-Szia apu.-köszöntem neki mosolyogva.

-Szia Bella.-sóhajtott megkönnyebbülten és átölelt.Mintha a többiek ott sem lettek volna, de azért az egyik kezemmel visszaöleltem.-Apu ők itt Alice Cullen a barátnőm és Edward Cullen a barátom.-mutattam az említettek felé mikor elengedett. Charlie ránézett Alice-re aki úgy vigyorgott, mint a tejbe tök és Charlie-nak is egy mosoly jelent meg ráncos arcán. Aztán Edwardra nézett és az összekulcsolódott kezünkre. Az arcán meglepődöttséget láttam és o-ra formálta a száját, mintha azt hinné, hogy senki nem látja.

-Jó napot Swan rendőrfőnök úr.-nyújtott Edward kezet udvariasan.-Edward Cullen vagyok.

-Szólíts csak Charlie-nak.-rázott kezet vele apu.-Örülök Edward.-erre ő biccentett.

-Jó napot.-nyújtotta oda Alice a kezét bájosan mosolyogva.- Alice Cullen vagyok.

-Charlie.-fogott kezet vele is.-Örülök, hogy megismerhetlek Alice.-mosolygott rá.- Gyertek beljebb.-tessékelt be.

Felakasztottuk a kabátunkat a fogasra és leültünk a nappaliba.

-És hol van Reneé?-tudakolta az apám.

-Még Edwardék  házában, de nemsokára hazaköltözünk. Mármint a forksi lakásunkba.-próbáltam hazudni, mert nem hiszem, hogy mostanába el fogunk költözni. Legalábbis addig nem amíg anyu veszélyes.

-Értem.-sóhajtott.-És hogy van a pici? Megszületett már?

-Iiigen.-nyögtem.-Jól van.És te hogy vagy apu?-próbáltam terelni a témát.

-Hiányoztál már, Bella.-mondta aztán mintha eszébe jutna valami a fejéhez csap.-Elfelejtettem... Nem kértek valamit inni?-nézett végig rajtunk. Ránéztem Edwardra és Alice-re akik próbáltak elfolytani egy mosolyt.

-Én nem kérek köszönöm.-mondta Edward és Alice.

-Én megyek és öntök magamnak egy pohár vizet.-álltam fel.-Apu te kérsz valamit?

-Nem köszönöm, kicsim.

 A konyhába mentem ahol szintén nem változott semmi. Csupán az ablakra lett téve egy másik függöny. Legalábbis én úgy emlékszem, hogy más volt. Levettem egy poharat a helyéről és a csaphoz emeltem. Még nem engedtem meg a csapot, hogy halljam, hogy mit beszélnek a nappaliba.

-Mióta vagy együtt a lányommal?-kérdezte Charlie. Ne! Ugye most nem fogja kikérdezgetni, mint az ilyen általános tini filmekmekben a birtokló apa. Nem tettszett ez a dolog, de azért tovább hallgatóztam.

-Már egy hete.-válaszolt Edward higgadtan.

-És... ömm..szereted?-ez a helyzet Charlienak is kínos volt csak próbálta játszani a jó apát mert lelkifurdalása van, hogy keveset volt velem.

-Igen.-válaszolt Edward még mindig nyugodtan és határozottan. Önkéntelenül mosolyra húzódott a szám és engedtem a vizet a pohárba. Miután megittam gyorsan elmostam és visszamentem a nappaliba. Leültem Edward mellé és elmosolyodtam.

-És mikor jönnek látogatóba Reneé-ék?- tette fel Charlie a kérdést a sok közül amire nem tudtam mit válaszolni.